JANCA ÁKOS

zeneszerző | médiaművész

Dave Smith Instruments OB-6-cikk

írta: Janca Ákos

Megjelent a Hit Space weboldalán felhasználói értékelésként 2017-ben. | link


Stacks Image 60
Páratlan csúcshangszer

Ezt az élményt nem lehet teljesen szavakba önteni. Azt hiszem, hangszer ennyire még talán soha nem érintett meg. Elsőként a hangja – amit nagyon közel érzek magamhoz, nagyon én vagyok. A megszólalása egy akusztikus mesterhangszerre emlékeztet – mint egy olyan hegedű, egy fuvola vagy gitár, amelynek szinte lelke van. Amikor ráteszed a kezed és megszólal, egy másik világba kerülsz. Megzendül, felcsendül, minden hangja mond, közvetít valamit.

Kiválóan kezelhető, minden a helyén van, logikus, kézre esik és – nagyon fontos – egy szerves egészet képez. A billentyűzete kényelmes, élvezet rajta játszani. Sőt, több annál. Ez olyan zeneszerszám, hogy ha hozzányúlsz, nem enged el. Nagyon inspiráló, azonnal dallamok, riffek indulnak el az ember ujjai alatt. Valami olyan érzés, mintha a hangszer élne és kapcsolatba lépne veled. Mintha összenőnél vele, ahogy az Avatarban a na’vik tudtak a többi élőlénnyel… (Nem szedek semmit, mielőtt… :-) ) Egyszerűen az „élet” jut eszembe róla, élő a hangzása, élő a „viselkedése”, életet sugároz magából. Feltölt. Többszintű, nagyon erős a visszacsatolás, mert azonnal érzed és hallod is, hogy ez nem valaminek az akár nagyon-nagyon közeli, de mégis mindig valahogy halványabb utánzata – ami soha nem fogja, mert hát, nem is tudja ugyanazt adni – hanem maga az Igazi. Hús-vér gép. Akinek pedig vannak a múltból is ilyen hangemlékei, azt teljesen elvarázsolja, hogy most mi szólal meg a keze alatt. Érdemes türelemmel végigpróbálgatni a hangszíneket, mert szerintem 300-tól felfelé még jobbak vannak, mint az elején.

Nagyon sokoldalú, és az, hogy nem lehet a végletekig kitekerni minden paraméterét, illetve nincs telezsúfolva minden elképzelhető lehetőséggel, a szándékos, okos tervezés következménye, ennek pedig több előnye is van. Egyrészt karakteres, másrészt szinte mindig azonnal használható módon szólal meg. Bátran hozzá lehet nyúlni, szinte buzdít az improvizációra, nem könnyű „elrontani” a hangját, jól esik hallgatni. Harmadrészt pedig, egyszerűen kezelhető, és bár így sem nem olcsó, mégis jobb, mintha ritkán alkalmazott extra funkciókért még többet kellene fizetni érte. Egyszóval, nem tud mindent, de amit tud, azt nagyon tudja. Olyan szinten, ahogy más nem. És ez a lényeg.

A megjelenése gyönyörű, a méretei arányosak, nagyon jó minőségű anyagokból készült, a gombok (55) és potméterek (43) tökéletesen, egyértelműen, megbízhatóan működnek, és ez olyan biztonságérzetet ad, ami minden érintéskor közvetlen hatással van a zenészre, akár tudatosul, akár nem. Nem mondom, hogy nem örülnék neki, ha ott lenne, de nekem nem hiányzik az 5. oktáv sem – lásd, pl. az említett mesterhangszerek hangterjedelme sincs akkora, és az OB-6-ot könnyen lehet több oktávval le- vagy feltranszponálni, ha kell. Az egyszerű LED-es kijelzőket pedig mindig is imádtam, komolyan felüdülés, hogy itt nem kell világító képernyő, amiket úgyis egész nap mindenhol nézegetünk. Aki valamiért nem tud a hangszínekhez megjegyezni számokat, írja fel, analóg vagy digitális módszerrel. (Nem kell „1000 számot megjegyezni”, csak azt a néhány kedvencet, amit az ember mondjuk élőben használ, és egymás mellé elment. A többihez ott a lista. Komolyabb rendezéshez ilyen hangszínmennyiségnél úgyis számítógépes editor kell, kapható.)

A két legenda, Dave Smith és Tom Oberheim, ez a két idős jóbarát nagyon tudja, hogyan kell igazi hangszert csinálni. Valóban, talán csak egyszer történik ilyen az életben, hogy közösen létre tudtak hozni valamit, amivel kincsként átmentik a múltjuk örökségét. Érdemes hallgatni rájuk, mert ki tudja, meddig lesz rá lehetőség. Egy zenész életében is ritkán (vagy egyáltalán nem) adódik olyan helyzet, hogy ilyen hangszere lehessen. Tehát, sok mindennek kell szerencsésen együttállnia ahhoz, hogy egyszer csak ez a csoda megtörténjen. Sok komoly hangszert megismertem már, volt néhány nagy élményem is, de ilyen még nem igazán. Átélve azt a világot is, amikor még egyáltalán nem volt ez ennyire egyszerű és magától értetődő, itt szeretném a köszönetemet kifejezni a Hit Space egész stábjának, akik profi színvonalon lehetővé teszik, hogy ilyen és más hangszereket személyesen kipróbálhassunk és megvehessünk. Viccesen azt akartam írni, hogy inkább nem ajánlom a kipróbálását, mert ha megízleli az ember ezt az analóg hangzást, annyira beleszerethet, hogy már semmi más nem fogja megelégíteni. De az igazság az, hogy nagyon is ajánlom. Mert hiszek abban, hogy ma is vannak és lesznek még olyan elszánt muzsikusok, akik akár sok lemondás árán is, de nem kötnek a minőségben kompromisszumot. Ez a hangszer drága, de pont úgy is szól. Páratlanul.



© 2020–24 Janca Ákos. Minden jog fenntartva.